Miután kitanulta a kocsigyártó mesterséget, az 1890-es években költözött Pécsre Varga Gyula, és az évtized végén megnyitotta kocsigyártó vállalkozását. Akkoriban persze még fiákereket, luxus hintókat, és postakocsikat készítettek a műhelyben. Azonban az időt és a fejlődést nem lehet megállítani, így az 1920-as években őt is elragadta a motorizáció varázsa (ebben már fia is közreműködött, aki akkor már részt vett a vállalkozás irányításában), és az üzem fokozatosan átállt a karosszéria és kocsi gyártásra és óriási hírnévre tett szert a sokféle speciális jármű kapcsán, amelyeket a pécsi kis üzem készített. 
Volt itt sörszállító, jégszállító, tejeskocsi, tűzoltóautó, és amiről itt fogunk írni, a város első mentőkocsija. Az elkészítésének szomorú apropója volt, az I. Világháborúból egyre több sebesült katona érkezett haza, és minél gyorsabban meg kellett oldani a kórházba szállításukat a vasút állomásról. 
Pécs első mentőkocsija bravúros újításokkal épült, amelyeket Ifj. Varga Gyula tervezett. 
A mentőorvost a sofőrrel külön telefonvonal kötötte össze, amelyen beszélni tudtak egymással. Az autón olyan erős reflektorok voltak, amelyek nem csak az út megvilágítására voltak alkalmasak, hanem az éjszakai baleset helyszínét is elárasztották fénnyel, amely mellett a mentőorvos el tudta látni a sérültet.
A Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár ezen kívül is nagyon sok újítással járult hozzá Pécs városi közlekedéséhez, és ha kíváncsiak vagytok, akkor olvashattok majd még erről itt az oldalon. 
Mi a Magyar Nemzeti Digitális Archívum oldalain olvasottak alapján foglaltuk össze Nektek ezeket az érdekességeket.

Egy érdekes eseményről írt 1960. júniusában a Dunántúli Napló. Pécsen 1913-tól 1960. szeptemberig villamos közlekedés is volt, méghozzá csúcsidőben  percenként közlekedtek a sárga színű szerelvények. Erre az időszakra ma is emlékeztet a városban néhány megmaradt síndarab az aszfaltban, és a belvárosban néhány épületen láthatók még a felsővezeték-tartó kampók.
A vonal bezárása előtti nyáron történt, hogy a 48-as térnél, ahol két irányba ágazott a sín, a vezető vélhetőleg figyelmetlenségből más irányba indult, mint ami a villamos tábláján olvasható volt. Amikor a Kispiac megállóhoz ért (a táblán viszont Külvárosi pályaudvar állt, ami a másik irányban volt), akkor megkérdezte egy utas:  "Hová megy a villamos?"
Mire a válasz a vezetőtől így hangzott: "Nem tudom, szálljon fel, majd kiderül".
Szinte látjuk magunk előtt az utas meglepett arcát.. Manapság ebből biztosan egy órán belül több különböző mém születne..

Az első zárktörű teniszversenyeket hazánkban Balatonfüreden rendezte a Stefánia Yacht Egylet. A versenyzők nagyrészt bárók és grófok voltak, és előfordult, hogy női versenyző játszott férfi versenyző ellen. Például Pálffy Paulina, becenevén Lincsi grófnő küzdött gróf Andrássy és báró Gudénusz ellen is. Az eredményekről sajnos nem maradt fent dokumentum.
Az első hivatalos verseny ugyancsak Balatonfüreden került megrendezésre 1890-ben, és a győztes egy hölgy volt, Széchenyi Alice grófkisasszony.
Majd 1894-ben országos versenyt írtak ki Balatonfüreden, ahol már a polgárság képviselői is részt vettek, például a Budai Torna Egylet versenyzői, többek között Stoffer József és Demény Károly.

Végül azonban mindkettőjüket legyőzte Lincsi Grófnő, Demény Károlyt végül már a döntőben 6:4, 11:9-re!

 Talán vigaszul szolgált Demény Károlynak, hogy az 1895-ös versenyen már ő győzött a döntőben.

Szépségkirálynők utcája Siófokon

Néhány évvel ezelőtt N. Kósa Judit publikált egy izgalmas történetet Balatonszéplakról, amely manapság Siófok része. Ennek az írásnak egy darabját foglaltuk ma össze, hogy újabb érdekes történettel ismertessünk meg Benneteket.

1929-ben egy pesti iparmágnás megvásárolt egy 220 ezer négyszögöles területet Siófok és Zamárdi között, hogy azt kiparcellázza és értékesítse. A terve az volt, hogy Balatonlido-nak hívják majd az újonnan létrejött üdülőtelepet. Ebben még nem is volt semmi különös, a szokatlan és merőben új, a hozzá kapcsolódó marketing koncepció volt. 1930-ban felajánlotta az egyik telket a Miss Magyarország 1931-es győztese számára, amelyet meg is hirdetett a Színházi Élet című folyóiratban. Később már házat is ígért a győztesnek. Az elképzelés szerint ez csak az első lépés lett volna, mert ebben a kijelölt utcában Magyarország szépségkirálynői kapták volna évről évre ajándékba a telkeket és házakat. A Hungária utca (mert így nevezték el) a legszebb magyar nők utcája lett volna.

Nem tudjuk, valóban üdült-e az 1931-es szépségkirálynő az új nyaralójában, mert bár jelentek meg erről hírek, de akkoriban is előfordult,  hogy az újságok egy-egy mecénás kérésére színesebben festettek le eseményeket, mint ahogy megtörtént. Ettől függetlenül nagyon sok telket sikerült eladni ezzel a reklámmal és még több másikkal, melyekben másoknak is kisorsoltak területeket.

A Balatonlido viszont nem használhatta ezt a nevet, mert nem kapott rá engedélyt, végül a Balatonszéplak elnevezés valósult meg.

És még egy érdekesség, az 1931-es szépségverseny győztese Tasnády Fekete Mária volt, aki később filmszínésznő lett és Radványi Géza felesége. Radványi Géza rendezte a Valahol Európában című világsikerű filmet.

Siófok egyik legnépszerűbb séta helyszíne a Petőfi sétány és környéke. Az árnyas platánfák minden évszakban csodálatos hangulatot varázsolnak. Nehéz elképzelni, hogy nem is olyan rég, mindössze 130-140 évvel ezelőtt itt még mocsaras, bozótos terület volt, amelyet le kellett csapolni és feltölteni ahhoz, hogy a siófoki fürdőtelep építkezései elindulhassanak. Ekkor létesült az említett platán sor is, egy francia tájkertész, Louis Flament tervei alapján, aki végül Siófokon élte le az életét, megházasodott és Flament Lajos vált belőle. A képen a platán csemetefákat látjátok a sétányon, amelyek azóta óriásira nőttek.

Ferenc József 1852-ben Balatonfüredre látogatott, és ezt az eseményt óriási készülődés előzte meg. Écsy László fürdőigazgatónak mindössze 17 napja volt az előkészületekre, és óriási összegekbe került a császár ottléte - bár csak néhány órás volt. A füredi Fürdőtelepen ekkor még nem volt villany, de a kivilágítást mégis megoldották 600 db agyag gyertyatartóval, 15 ezer darab faggyúval töltött üveg tégellyel (ma talán mécsesnek mondanánk?), 52 lámpaballonnal (lampion). Ezenkívül égő koszorúk, görögtüzek és virágok emelték a fogadás fényét.
A vacsora asztalon kb. 25 kg fogas és 350 db rák várta, hogy a császár és kísérete elfogyassza. A fürdőházat átfestették, bútorokat rendeltek Veszprémből, díszes páholy épült a színházban. Egyébként mindössze 9 órát töltött Balatonfüreden, és este 8 órakor érkezett, tehát ebben a 9 órában éjszakai alvás is volt.